Ede0.0Kálmán0.0

A névnap olyan jeles nap, amely egy vagy több keresztnévhez kapcsolódik. Ilyenkor az adott nevet viselő ismerőseinket, családtagjainkat, barátainkat köszöntjük. Magyarországon a névnapozás hosszú múltra visszatekintő hagyomány, amely bár általában kevésbé jelentős ünnep, mint a születésnap, sok családban és közösségben máig fontos része a mindennapoknak.

A névnapok kialakulása elsősorban a keresztény hagyományokhoz és az egyházi naptárakhoz köthető. Az év bizonyos napjait egy-egy szent, vértanú vagy más vallási személy emlékének szentelték. Az adott személy nevét viselők ehhez a naphoz kapcsolódóan ünnepelhették saját nevüket is. Az évszázadok során a névnaptárak folyamatosan változtak és bővültek, így idővel olyan keresztnevek is bekerültek, amelyek nem feltétlenül kapcsolódtak közvetlenül egy szent emléknapjához.

A névnap megünneplésének módja ma már nagyon változatos. Van, ahol egy egyszerű telefonhívás vagy üzenet jelenti a köszöntést, míg más családok virággal, kisebb ajándékkal vagy közös étkezéssel teszik emlékezetessé az alkalmat. Nincs szükség nagy ünnepségre: a névnap lényege elsősorban az, hogy egy rövid köszöntéssel megmutassuk, hogy gondoltunk az ünnepeltre.

Nem minden keresztnévhez tartozik egyetlen névnapi dátum. Sok név több alkalommal is megtalálható a naptárakban, aminek többféle történelmi és naptárszerkesztési oka lehet.

Előfordul például, hogy ugyanaz a név több szenthez vagy különböző emléknapokhoz kapcsolódik. Emellett az egyes névnaptárak hagyományai sem teljesen azonosak, ezért ugyanaz a keresztnév különböző kiadványokban eltérő napokon is megjelenhet.

A több dátum közül általában van egy olyan, amelyet az adott név legelterjedtebb vagy fő névnapjaként tartanak számon. Ez rendszerint az a dátum, amely a hagyományos magyar naptárakban a leggyakrabban szerepel. A többi időpontot további vagy másodlagos névnapként szokták feltüntetni.

Ha valakinek több névnapja is van, nincs szükség arra, hogy feltétlenül egyetlen dátumhoz ragaszkodjon. Az ünneplés napját gyakran a családi szokások, a hagyományos dátum vagy akár maga az ünnepelt választása határozza meg.

A névnapok között érdemes különbséget tenni a széles körben ismert, hagyományos dátumok és a kevésbé elterjedt névnapok között.

A hagyományos névnapok azok az időpontok, amelyek hosszú ideje megtalálhatók a magyar naptárakban, és amelyeket a legtöbb ember az adott keresztnévhez kapcsol. Ezek jelennek meg jellemzően a falinaptárakban, határidőnaplókban és a különböző névnapi listákban.

A további névnapok hátterében többféle forrás állhat. Származhatnak például régebbi egyházi naptárakból, történelmi névjegyzékekből, bővített névnaptárakból vagy más országok névnapi hagyományaiból. Ide kerülhetnek ritkábban használt keresztnevek, illetve olyan dátumok is, amelyek ugyan kapcsolódnak egy névhez, de Magyarországon kevésbé ismertek.

A Névnaptárban ezeket a dátumokat külön jelöljük, így könnyen megkülönböztethető a leggyakrabban használt névnap az egyéb lehetséges ünnepnapoktól.

A névnapok esetében nincs olyan egységes, államilag meghatározott jegyzék, amely minden keresztnévhez kötelező érvényű ünnepnapot rendelne. A magyar névnapi hagyomány több történelmi és egyházi forrásból alakult ki, ezért az egyes naptárak között kisebb eltérések teljesen természetesek.

Fontos azt is megkülönböztetni, hogy egy keresztnév szerepel-e a hivatalosan engedélyezett utónévjegyzékben, illetve hogy melyik napon található meg a névnaptárban. A két lista eltérő célt szolgál. Egy név lehet hivatalosan anyakönyvezhető úgy is, hogy nem szerepel minden hagyományos naptárban.

Ugyanígy előfordulhat, hogy egyetlen keresztnévhez több névnapi dátum tartozik. Ilyenkor nincs általánosan kötelező választás: rendszerint a legelterjedtebb dátumot, a családi hagyományt vagy az ünnepelt saját döntését követik.